eszelős nyári ebéd

Tisztára rákfarkak nizzai mártással, de nem lehet az, mert se rák, se nizzai mártás nincs benne. A friss rántott tök kaporszósszal különben is sokkal - sokkal több. Nyárikonyha emlék, falvédő betűzés, örök június, tojáskeresés, kaporszedés, enyém az első roppanós forró, fújós falat és a hideg utolsó is ...

HOZZÁ: zsenge főzőtök, más néven spárgatök (nem, nem vajtök ahogy mostanában sokan hívják, a vajtök sárga húsú sütőtök féle) liszt, tojás, zsemlemorzsa, a sütéshez kukoricaolaj, sópehely

A RÁNTOTT TÖKHÖZ a tököt lehámoztam, belsejét kanállal kivájtam, 1 centiméteres cikkekre vágtam. Lisztbe, tojásba, házi zsemlemorzsába forgattam és forró olajban (amennyi ellepi), aranyszínűre sütöttem. Utólag sóztam, hogy ne engedjen levet. Így kívül roppanós, belül krémes maradt.

HOZZÁ: 5 dkg vaj, 5 dkg liszt, 5 dl tej,  nagy marék megmosott, szártalanított kaporzöld, só, citrombors, cukor

A KAPORSZÓSZHOZ  A vajon a lisztet megfuttattam, a tejjel felengedtem, összeforraltam, hagytam besűrűsödni, az apróra vágott közönséges kerti kaporral, sóval, citromborssal és cukorral ízesítettem. Az egészet selymesre és nagyon zöldre turmixoltam.

A frissen sült tökfarkakat a kaporszószba tunkoltam. Hokedlin ülve, evőeszköz nélkül jó eszegetni, hogy minden ujjunkat nyalogathassuk utána. Egy pohár zöld veltelini fröccs passzol mellé.

Nincs rá szó!

Ó, mennyi ideje már, hogy vágyódtam erre a sűrű és gazdag, mégis könnyű és fanyar nyári ebédre. A fejemben már megfőztem és első pillanattól tudtam, hogy egyszerűen nem lehet leves, főzelék, egytálétel (de utálom ezt a szót), csorba vagy chowder, mégcsak tarator sem a neve, és hiába a báránygombócok, nem tartozhat a távolkeleti kofták közé sem. Eddig nincs rá szó, csak magyarázat. Báránygombócok, zöldségekkel, krémes-citromos-joghurtos szószban, kerti füvekkel

HÚSGOMBÓC: 50 dkg, 2x darált, szaftos bárányhús, 2 evőkanál kb. 5 percig előfőzött rizs, 1 közepes, új főzőhagyma finomra vágva, 2-3 csipet só, citrombors, 1 evőkanál finomra vágott kapor, kicsi diónyi, egyforma gombócokká gyúrva, lisztben egész vékonyan meghempergetve

ZÖLDSÉG: 4-5 szál friss, karikázott sárgarépa, 2 szeletelt zellerszár, 1 kg hámozott apró újkrumpli,  1-1 evőkanál friss kapor, menta, petrezselyem finomra vágva,

KRÉM: 2, 5 dl török joghurt, 1 kezeletlen citrom leve, 3 tojás sárgája, só, bors
az ebéd kezdetén:  pirítós, nagyszemű só, citromlé, még kapor, menta  és frissen őrölt bors

1,5 l, enyhén sós vizet gyöngyözésig forralok, beleteszem a báránygombócokat és lassan, kb 10 percig főzöm, majd hozzáteszem a krumplit, tovább főzöm, újabb 10 perc múlva következik a répa és a zeller. A víz mennyiségét annyira növelem, hogy éppen ellepje a hozzávalókat. Nem kevergetem, inkább csak rázogatom a lábast. Amikor a répa roppanósan puha, félrehúzom a tűzről (ajjaj, arra se tudok jobb szót, elektromos lapról, indukciós tűzhelyről, platniról brrrr?????) és belecsorgatom a joghurtos krémet, a kerti füvekkel is elkeverem és lefedve kb. 10 percig állni hagyom. Már nem forralom, hogy a tojássárgája krémes maradjon.

Egyszerűen olyan élményt ad a menta és joghurt frissessége, a citrom savassága, a só zamatával és a bárány édeskés, mégis buja ízével, hogy, hogy csak na... (szóval nincs rá szó, tényleg) Jól megcitromozva, sózva, borsozva, forrón ettük (este pedig hidegen), pirítós az passzol hozzá, meg egy sauvignon blanc fröccs. ... és a nyár!

Amíg készült a nincs-rá-szó, a háttérben ez ment : zene és western
A bárányhúst Józsitól és Attilától hoztam.  4 éhes, vagy 6 diétás mennyisége

egy kis fekete

Épp elcsíptem a szomolyai fekete cseresznye utolsó, túlérett adagját. Idén azért nagyot léptem előre, mert végre Szomolyáról hoztam, mert megismerkedtem egy őstermelővel, mert megkaptam a telefonszámát, mert 2015-ben már május elején tudni fogom mikor mehetek még igazán időben újra Szomolyára, ahol a legfeketébb és legédesebb cseresznye terem úgy, ahogy szerintem a világon sehogy. Valahogy egészen hihetetlen, hogy tud csokibonbonná érni májusban, olyan cukortartalommal, ami októberi szőlőszemek sajátja. Szomolya és környéke az egri borvidék egyik puzzle-darabkája, ahol a riolittufára rakódott kavicsos- és mészköves agyagtalaj a bölcsője a korán termő fekete cseresznyefáknak. Attila őstermelő, szomolyai őslakos szerint Ráckevénél is van egy hasonló cseresznyefaültetvény, amely alapja az Agárdi pálinkamanufaktúra fajtáról elnevezett főzetének, de ezzel a színnel és ízzel csak a szomolyaiakat (jamaikaiakat) ajándékozza meg. A cseri belül is fekete, leve örökre fest. Valaki vizsgálta már az összefüggést a bikavér, a szomolyai cseresznye és a terroár között?

Gondoltam főzök majd lekvárt, lesz szörp, leves, marad sütire és grillezett hús mellé is. Aztán megettük nyersen. A megmentett kétmaréknyi cseresznyéből sütöttem ezt a kis gyümölcsös, joghurtos tortát.
HOZZÁ: 2,5 dl török joghurt, 2 egész tojás, 2 evőkanál szőlőmagolaj, 1 kezeletlen citrom héja és fél citrom leve, 3 evőkanál nádcukor, 10 dkg liszt, 1 csipet só, 1 mokkáskanál sütőpor, tetejére 2 marék tisztított, magozott cseresznye, a másik fél citrom leve és 2 evőkanál porcukor keveréke. A lisztet a sóval és sütőporral összeszitálom és elkeverem a joghurt, tojás, cukor, olaj, citromlé és citromhéj keverékével. Olajozott, lisztezett tortaformába simítom, tetejére szórom a gyümölcsöt és180 fokon kb. 10 perc alatt sütöm, majd egy evőpálcikával kis lyukakat fúrok bele és a citromos, cukros lével meglocsolom. A lyukakba csorogjon bele a máz. Kb. 3 percre visszateszem a még meleg, de már lekapcsolt sütőbe.

Cseri helyett bármilyen gyümölccsel tökéletes. A cseresznyelány Anouk, aki épp váratlanul megérkezett.