Az egyszerű dolgok a legjobbak: tejbegríz

Nálunk az azonnal teljesíthető kívánságok közül az egyik legnépszerűbb, a tejbegríz. Főleg télen, mert szerintem ahhoz passzol a leginkább. Nemcsak a színei miatt, de valahogy az íze is telet idéz. Azt hiszem elég sokat készítettem ahhoz, hogy a hozzávalók arányát pontosan tudjam, ezt fogom most szeretettel átadni mindenkinek. A tejbegríz különben is a nagymamák reszortja. Nálunk Verus mindig kevert bele kevés vajat, reszelt bele citromhéjat és szigorúan porcukros fahéjjal szórta meg, összekeverésért pedig fejcsóválva rágyújtott egy szipkás fecskére. Ez volt az egyetlen étel amit tökéletesen tudott elkészíteni. Terimamáéban a csomók voltak a legjobbak, lekvárt adott mellé, semmi faxni. Mamika tejbegríztortát készített, rétegenként vastagon szórva holland kakaóval, kristálycukorral, formában kihűtve, majd szeletelve. Én pedig így:
HOZZÁ: 1 l tej, 1 darabka vaníliarúd, 4 púpos evőkanál gríz=(búza)dara, 1 nagy csipet só, 1 teáskanál vaj, porcukor és őrölt fahéj keveréke (vagy/és kakaópor)
A tejet felforralom a vaníliarúddal és a sóval, hozzáadom a grízt, pár percig kevergetve főzöm, majd pár percig hagyom állni, hogy besűrűsödjön. Hozzákeverem a vajat, kiveszem a vaníliarudat és tányérba öntöm. Megszórom a fahéjas cukorral és kiskanállal elkanalazgatom. Ez akkora mennyiség, mint amennyire valaki szereti. Nekem kb. 4 főre, a fiaimnak kb. 2-re szól és biztos van olyan, aki megeszi egyedül is. Ha marad, akkor jöhet a Mamikás verzió.

Pompos stációk

Eddig a pillanatig egyáltalán nem kapcsoltam össze magamban a nagymamámék által pomposnak nevezett mákos gubát az általam meglehetősen lenézett töki pompossal. A pompos, kenyérből kiszakított darabot jelent, továbbiakban nem is szorul magyarázatra. Pár napja kóstoltam (ettem 2 szelet) mákosguba tortát az Édesemben, habos, könnyű, citromos hercegkisasszonyt. Ritkán készítek mákos édességeket, de most elkapott a gépszíj. Igazán elégedett lettem a mákosguba felfújttal, de elárulom az igazi flash valahol félúton történt, a kalácshús és fűszeres forró tej találkozásakor. Itt akár meg is állhattam volna és valójában a végeredmény nem is múlja felül a középidőt, mégis fontosnak érzem, hogy végigvittem az általam elképzelt teljes folyamatot. Így, kezdem a végével, a mákosguba felfújttal.

HOZZÁ: 1 kiskalács, 4-5 dl tej, 1 kezeletlen citrom héja, 1 evőkanál vaníliás nádcukor, 1 nagy csipet só, 2 evőkanál vaj, a máktöltelékhez: 15 dkg őrölt mák, 2 evőkanál nádcukor, 1 kezeletlen citrom héja, 1-1,5 dl tej, 2 evőkanál szilvalekvár, 2 evőkanál akácméz, 2 evőkanál kezeletlen citrom leve

➊ A kalácsot zöldséghámozóval megborotválom (a sült barna héjat azért hagyom el, mert viszonylag homogén, világos vágási felületet álmodtam meg) és 2,5 cm-es szeletekre vágom. ➋ A mákot duplán átdarálom, majd pár percig alacsony hőfokon krémmé főzöm a tejjel, a cukorral és a citromhéjjal. Hozzáadom a szilvalekvárt is és botmixerrel krémesítem. ➌ A sütőt előmelegítem 185 fokra. Egy kisebb tortaformát alaposan átkenek puha vajjal. ➍ A tejet felforralom (laktózmentes tejet használtam, ez volt kéznél és mivel ez a típusú tej önmagában kissé édes, a belekevert cukor mennyiséget csökkenteni tudtam), a frissen reszelt citromhéjjal, a vaníliás cukorral és a sóval elkeverem. A kalácsszeleteket a forró tejhez adom. A kalácshús a forró tejet felszívja, - EZ ITT A KÖZÉPIDŐ!!! - megpuhul és feltámad. Itt érdemes egy kiskanállal nekiesni és mérlegelni: azonnal és forrón tálalni előmelegített kistányérokba a mákkrémmel - némi narancs-, citromsorbet vagy vaníliafagylalt díszítéssel-,  vagy folytatni a már előkészített sütéssel. ➎ Az utóbbinál a tejes kalácsmasszát és mákkrémet felváltva a tortaformába terítem, rázogatva elrendezem és 30 perc alatt készresütöm. Sütés közben csodásan megemelkedik. Teljesen hagyom kihűlni és éjszakára a hűtőbe teszem. Másnap kiborítom a formából tetejét méz és citromlé keverékével locsolom meg, majd szeletelem. 

Fogkefe azért legyen kéznél.