Morzsa-jelek

2016. március 22., kedd

Alap, hogy a megmaradt bio vagy adalékmentes kenyeret szárítva - darálva morzsaként újrahasználom. Ugyanígy járok el kalács, kifli, piskótalap, beigli és társai esetén is. A nemes alapanyagokra visszatekintő közelmúlt a titka a legfinomabb kalácspudingnak, rántott csirke panírnak és máglyarakásnak. Olyan egyszeri, mindig más élmények, amik örökre beégnek ízreceptoraink memóriaegységébe. Következik egy egyszerű, gazdag, gyors, forró leves. Kerti munkákat érdemes vele megkoronázni, de bátran asztalra teszem ízvadász vacsoravendégeknek is.
HOZZÁ: 2 evőkanál olívaolaj, 2 evőkanál vaj, 20 dkg bio rozskenyér morzsa, 1 teáskanál köménymag, 1 gerezd fokhagyma, 1 kis, bio citrom reszelt héja, 1 azaz egy 4 cm-es póréhagymadarab, 1 mokkáskanál őrölt szegfűbors, 1,2 l zöldség alaplé, 1 dl tejszín, 30 dkg bőrnélküli lazacfilé, parmezánforgács, füstölt sópehely, frissen őrölt bors


 A felforrósított olaj-vaj keverékre dobom a köménymagot, a morzsát és az összezúzott fokhagymát, majd a reszelt citromhéjat és a szegfűborsot. Közepes hőmérsékleten 1-2 perc alatt átpirítom, anélkül, hogy megégjen. ➋ A felforrósított zöldséglé felét fokozatosan hozzáadom, majd botmixerrel krémesre mixelem, majd a maradék a zöldséglé másik felét is hozzáöntöm. Átszűröm, újraforralom, mehet hozzá a só&bors. ➌ A lazachúst leöblítem, papírtörlőn leszárítom, kb 2 cm-es kockákra vágom, kevés olivaolajon, serpenyőben 2 perc alatt körbesütöm. ➍ A forró levest előmelegített tányérba szedem, tejszínnel felélénkítem, a lazackockákkal és parmezánforgáccsal gazdagítom és kevés füstölt sópehellyel ízesítem.
- és amíg a forró levest kanalazom, újra és újra meghallgatom Mr. Armstrong dalát...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése